29 sz. referenciakivonat

 

Ref. 29:

Ez az (angol nyelvű) hivatkozs a Svd Legfelsőbb Brsg teljes rott tlete ke Green lelksz gyben, akit elsőfokon brtnbntetsre tltek a svdorszgi szexulis erklcstelensgről tartott prdikcija miatt. A Legfelsőbb Brsg egyetrtett az elsőfok dntssel, mely szerint Green valban brtnbntetst rdemlő tettet kvetett el. A brsgnak azonban figyelembe kellett vennie, hogy az tletet az Eurpai Emberi Jogi Brsg felfggesztheti. Az Eurpai Brsgnak vannak tagjai a tbbi eurpai orszgbl is, melyek mg nem vltak olyan szodomizltt s hedonisztikuss, mint a mi orszgunk. Ms orszgokban mg mindig tmogatjk az emberi jogok kettőst: a szlsszabadsgot s a vallsszabadsgot. gy ht a bűns tletet az Eurpai Brsg nem hagyn jv. A Svd Legfelsőbb Brsg ezrt knytelen volt felmenteni Green lelkszt. A szls- s vallsszabadsgot korltoz svd trvny azonban mg mindig hatlyban van, s be is tartatjk haznkban. A homomaffia nem akarja, hogy megvltoztassk, mert gy mg hasznlhat prdiktorok elhallgattatsra. Nem akarnak azon a jogi zaklatson keresztlmenni, amit Greennek kellett killnia.

A Legfelsőbb Brsgnak ez az rvelse tisztn kivehető az rsos tletből. A magyar fordts a kvetkező (rszlet):


Megjegyzs:

A kvetkező mondatok egy bekezds utols mondatai az rsos tlet kzepről. A brsg azon vlemnyt foglaljk ssze, hogy ke Green (a dokumentumban G-nek jellik) valban bűns a svd trvnyek szerint.

G szndkosan terjesztette ezeket az lltsokat a prdikcijban a gylekezet előtt, annak tudatban, hogy azokat srtőnek fogjk tallni. A Bntetőtrvnyknyv 16. fejezetnek 8. szakasza rtelmben, amelyet az indtkoknl kifejezsre juttatott, az lltsokat ezrt gy kell tekinteni, mint amelyek megvetst fejeztek ki a homoszexulisok csoportja irnt.

Megjegyzs:

De az Eurpai Uni (EU) eltrő emberi jogi trvnyei miatt a Svd Legfelsőbb Brsgnak figyelembe kellett vennie ezeket a trvnyeket, s mellőznie kellett a svd trvnyt. A dokumentum vge fel gy rnak:

A Legfelsőbb Brsgnak azonban gy kell dntenie, hogy G esetben a Bntetőtrvnyknyv 16. fejezet 8. szakasznak alkalmazstl eltekint, mert ez az alkalmazs az Alkotmny (v. a Svd Legfelsőbb Brsg dntsei, NJA 2000 p. 132 s 2005 p. 33), illetve az Eurpai Konvenci (v. Trvny 1993/94:117 p. 37 f. s Bizottsgi Jelents 1993/94:KU24 p. 17 ff.) megszegst jelenten..

s a dokumentum gy folytatja:

Amikor az Eurpai Emberi Jogi Brsg felmri, hogy a felterjesztett korltozsra szksg van-e egy demokratikus trsadalomban, a Brsg az alapjn tl, hogy az megfelel-e egy srgető trsadalmi szksgnek, hogy arnyban ll-e a kitűztt trvnyi cllal, s hogy a nemzeti hatsgok ltal igazolsknt megadott indokok relevnsak s elgsgesek-e (a Brsg 1979. prilis 26-i dntse a Sunday Times kontra Egyeslt Kirlysg gyben, 62. oldal, A kzlemnysorozat, 30. szm). Ami az intolerancin alapul (belertve a vallsi intolerancit), gyűlletet keltő, terjesztő, npszerűstő vagy igazol megnyilvnulsokat a gyűlletbeszdet illeti, az Emberi Jogi Brsg gy vli, hogy az effajta megnyilvnulsokat szksges bntetni, vagy akr megelőzni. Szksges a krlmnyek alapos felmrse, belertve az elmondottak tartalmt s a szvegkrnyezetet, amelyben az lltsok elhangzottak, hogy meg lehessen tlni, a korltozs arnyban ll-e a kitűztt cllal, s a felhozott rvek relevnsak s elgsgesek-e. Ezzel sszefggsben a kirtt szankci jellegt s slyossgt is figyelembe kell venni. (Lsd a Gndz-eset tlett, 40.; v. a Brsg 2004. jnius 9-i dntsvel az Abdullah Aydin kontra Trkorszg gyben, 35.; 42435/98-as krvny, nem publiklt)...

A krlmnyek alapos felmrse utn az Eurpai Emberi Jogi Brsg gyakorlatnak fnyben G esetben azonnal egyrtelműv vlik, hogy itt nem olyan gyűllkdő kijelentsekről van sz, melyek gyűlletbeszdnek nevezhetők lennnek. Vonatkozik ez G azon, legmesszebbre merszkedőnek mondhat megnyilatkozsra is, melyben a szexulis rendellenessgeket rkos daganatknt jellemzi, hiszen ez az llts, a prdikcijban elmondottak fnyben, nem olyan jellegű, amit gyűlletet keltőnek vagy igazolnak lehetne tekinteni. Az a md, ahogyan kifejezte magt, taln nem mondhat sokkal lealacsonytbbnak, mint a krdses szakaszok a Biblibl, de mgis messzehatnak mondhatk, ha tekintetbe vesszk a hallgatsg szmra kzvetteni kvnt zenetet. Az lltsait egy a Bibliban szereplő tmban mondta el a gylekezete előtt tartott prdikcijban. Az rtkels nem veheti figyelembe azt a krdst, hogy az a meggyőződs, amire G az lltsait alapozta, elfogadhat-e vagy nem (az Eurpai Emberi Jogi Brsg 1996. szeptember 26-i dntse a Manoussakis s trsai kontra Grgorszg gyben, 47.).

Ilyen krlmnyek kztt valsznűsthető, hogy megvizsglva G azon jognak korltozst, hogy a Biblira alapozott elkpzelseit hirdesse, melyet egy elmarasztal tlet tartalmazna, az Eurpai Emberi Jogi Brsg gy talln, hogy a korltozs nem arnyos, s ezrt az Eurpai Konvenci megsrtst llaptan meg.

A nemzeti vagy etnikai csoport elleni izgatsrl szl rendelkezsben szereplő megvets kifejezsnek nem lehet olyan kln jelentst tulajdontani, mely szerint trvnyessgi konfliktus lp fel az Eurpai Konvenci s a Bntetőtrvnyknyv kztt (v. Bizottsgi Jelents 1993/94:KU24, 18. s kv. old.). A fenti kijelentsekből egyrtelműen kvetkezik, hogy az előksztő munka alapjn az a cl, hogy a Legfőbb gysz ltal a helyesbtett vdiratban emltetthez hasonl kijelentseket a rendelkezs rtelmben gy kell tekinteni, mint amelyek megvetst fejeznek ki. Az Eurpai Konvenci svd trvnykezsbe val beolvasztsnak egyik clja azonban az volt, hogy vilgos alapot teremtsen a Konvenci kzvetlen alkalmazsra a svd brsgokon (lsd 1993/94 vi 117. tv. 33.). A Legfelsőbb Brsg szintn szmos dntsben lefektette, hogy lehetőv kell tenni az eltrst a jogllamisg rtelmre vonatkoz, a trvny előksztse sorn tett kijelentsektől, vagy az esetjogban, amikor szksges a Konvenci rtelmezse szerint, melyet az Eurpai Emberi Jogi Brsg dntsei juttatnak kifejezsre (lsd a Svd Legfelsőbb Brsg legutbbi dntseit, NJA 2005, 462.; v. korbbi jogi esetek, pl. NJA 1998, 572. , 1991, 188., 1992, 532. s 2003, 414.). A fentiek rtelmben a nemzeti vagy etnikai csoportok elleni izgatsrl szl kiadsi rendelkezst ebben az esetben az előksztő munkban jelzettnl korltozottabban kell rtelmezni, hogy az alkalmazs a Konvencival sszhangban maradjon. A lertak alapjn felttelezhető, hogy a Konvencival sszhangban levő rtelmezs az eset jelen krlmnyei kztt nem enged meg elmarasztal tletet G ellen.

A fent lertakra val hivatkozssal az G elleni vdat ejteni kell.


A teljes (angol) szveg elrshez kattintson ide. (fjlmret: 92 kb)