52. sz. referenciakivonat

 

Ref. 52:

Ez a hivatkoz‡s a gšteborgi H’dŽp’tők KeresztyŽn GyŸlekezet (svŽdŸl: Brobyggarna Kristen Fšrsamling) honlapj‡ra utal. Az eredeti cikk a Gšteborgsposten c’mű œjs‡gban jelent meg 2002. janu‡r 2-‡n. A cikk a SvŽd Egyh‡z (svŽdŸl: Svenska Kyrkan) ŽrsekŽnek nŽh‡ny megdšbbentő kijelentŽsŽvel foglalkozik.

A cikk magyar ford’t‡sa a kšvetkező (rŽszlet):

EGY NEM KERESZTYƒN ƒRSEK

JŽzust nem egy Žrintetlen fiatal nő, a szűz M‡ria szŸlte-e? Nem egy j‡szolban tšrtŽnt-e mindez Betlehemben? Nem egy nŽpsz‡ml‡l‡s miatt volt-e, hogy J—zsef Žs M‡ria odamentek? Nem jšttek-e bšlcsek Napkeletről, egy csillagot kšvetve, hogy megl‡thass‡k a zsid—k œjszŸlštt kir‡ly‡t?

Ha KG Hammar Žrsekre Žs az ő szenteste a TV1-en sug‡rzott ăKar‡csonyi gondolatairaÓ hagyatkozunk, akkor nem lehetŸnk biztosak egyik dolog felől sem. Csak abban a ăKar‡csonyi …ršmh’rbenÓ hihetŸnk, amit az Žrsek bemutatott nekŸnk, mely szerint

  • A szűztől val— szŸletŽsről sz—l— beszŽd az emberisŽg, kŸlšnšsen a zsid—k azon s—v‡rg‡s‡t fejezi ki, hogy kapcsolatba kerŸljšn Istennel.
  • A JŽzus szŸletŽsŽt švező figyelmet az akkori r—mai elnyom‡s t‡vlat‡b—l nŽzve kell ŽrtelmeznŸnk.
  • JŽzus nem ăegyszŸlšttÓ fiœ volt Ń a Zsolt‡rok kšnyve Izrael kir‡ly‡r—l is Isten fiakŽnt ’r. Az, hogy JŽzust ’gy neveztŽk, sokkal ink‡bb a kŽpessŽgeire vonatkozott, nem pedig val—di isteni elismerŽsre.
  • A napkeleti bšlcsek l‡togat‡sa egŽszŽben vŽve ink‡bb az emberisŽg Isten ir‡nti v‡gyakoz‡s‡nak kifejezŽse, mint tšrtŽnelmi tŽny.

Mikšzben a teol—gia Žs az Egyh‡z kŽpviselője tagadja a hitelessŽgŽt azoknak a tšrtŽnelmi tŽnyeknek, melyeket az első szemtanœk, az apostolok hagytak r‡nk, addig vil‡gi szaktekintŽlyek tanœs‡gtŽtelei ‡rasztanak el minket. David Clark, John Parkinson Žs Richard Stephenson brit csillag‡szok bejelentettŽk nŽh‡ny Žvvel ezelőtt, hogy ‡tr‡gt‡k magukat a vil‡g šsszes csillag‡szati tšrtŽnelmi dokumentum‡n, ami i.e. 10 Žs i.sz. 13 kšzšttről sz‡rmazik. A k’nai Žs koreai csillag‡szati megfigyelŽsekről sz—l— feljegyzŽsekben tal‡ltak tud—s’t‡st egy furcsa œj csillagr—l, amit a Kšzel-Kelet felett l‡ttak az Žgen i.e. 4 kšrŸl, vagyis JŽzus szŸletŽsŽnek ideje kšrnyŽkŽn.

Ez a megnyilatkoz‡s sajn‡latos m—don nem egy vŽletlen eset az Žrsek szolg‡lat‡nak vonal‡ban. ƒppen ellenkezőleg. Ez csak egy kis rŽszlete egy nagyobb kŽpnek, melyet a tavaly megjelent kšnyvŽben mutat be: ăEcce Homo Ń JŽzus kŽtezer Žv ut‡nÓ. Ebben alapj‡ban utas’tja el azon tšrtŽnelmi esemŽnyek mŽrvad— forr‡sait, melyekből keresztyŽn hitŸnk szŸletett. Semmilyen arra vonatkoz— inform‡ci—t, hogy JŽzus mit mondott vagy mit tett, nem kell sz— szerint Žrteni Žs komolyan venni.

A bibliai iratok hitelessŽgŽnek tagad‡sa Žppen akkor jšn az Žrsek rŽszŽről, amikor az ir‡nyad— svŽd bibliakutat‡s Ń vil‡gi kutat‡si m—dszerek haszn‡lat‡val Ń az ellenkezőjŽt mutatta be, vagyis a bibliai iratok megb’zhat—s‡g‡t. (L‡sd Professor Emeritus Birger Gerhardsson ŽrtekezŽsŽt: "EmlŽkezet Žs KŽzirat", 1961)

A tŽny, hogy maga az Žrsek mondja ezt a tagad‡st, sokkal nehezebbŽ teszi a megemŽsztŽsŽt. A titulusa alapj‡n neki mindenki m‡sn‡l jobban kellene vŽdenie (episkopos) a tiszta hitet Žs az evangŽlium tiszta tan’t‡s‡t.

Szerző: Samuel Svensson, pŸnkšsdi lelkŽsz Žs doktorjelšlt ňjszšvetsŽgi exegŽzisben (bibliakutat‡s, ami a Biblia kšnyveit magyar‡zza).

Az eredeti svŽd szšveg elŽrŽsŽhez kattintson ide. (f‡jlmŽret: 64 kb)